Ma egy újabb mexikói stílusú katolikus ünnepbe nyerhettünk betekintést. A katolikus egyház ma ünnepelte a Gyertyaszentelő Boldogasszony napját, vagy ahogy itt nevezik, a Día de la Candelaria-t. Ezen a napon mutatta be Mária a 40 napos kis Jézust a templomban. Amíg otthon gyertyát szokás vinni ezen a napon (annak a szimbolikájaként, hogy Simeon Jézust "világosság a sötétségben"-nek nevezte), addig itt Mexikóban szebbnél szebb ruhákba öltöztetett, trónon ülő kis Jézusokat visznek az emberek a templomba.
A látogatóban lévő nagyszülőkkel a város központjának felfedezését terveztük mára, így a Katedrálisban kezdtük a napot, hogy megnézzük és egy kicsit részeseivé váljunk ennek az eseménynek. A déli misére nagyon sokan (fiatalok, idősek, egyedülállók, családosok) hozták a díszes ruhákba öltöztetett Jézusokat. Színes, csipkés, nagy gonddal felöltöztetett, gyerekformájú babák, szobrocskák voltak a kis Jézusok és akár a csecsemőkre, úgy vigyáztak rájuk. A hagyomány szerint a kis Jézusok, a betlehemes részeként, eddig a jászolban fekve várták a templomi bemutatást. Miután ez megtörtént, a kis Jézust elpakolják a betlehemessel együtt, ezzel lezárul a karácsonyi időszak.
Ahogy már említettem a Három Királyok ünnepével kapcsolatos bejegyzésemben, ezen a napon folyatódik a Rosca de Reyes felvágásával kapcsolatos hagyomány is. A Rosca de Reyesben aki a kis Jézust megtalálja, az vendégeli meg Gyertyaszentelő napján a jelenlévőket tamallal és atoléval. A tamal egy kukoricalevélbe göngyölt, kukoricamasszába töltött húsos, zöldséges étel. Az atole pedig egy kukoricalisztből, vízből és cukorból készült forró ital sokféle ízesítéssel (gyümölcsös, kakaós stb.). Bár mi ma nem ettünk sem tamalt, sem atolét, mindkettőt kóstoltuk már és nagyon finomak.
fotó: mexicodesconocido.com.mx
Ez a hagyomány is, mint annyi minden más itt Mexikóban, a régi (a gyarmatosítók előtti) és az új (gyarmatosítok utáni) világ szertartásainak keveredéséből alakult ki. Ezekben a napokban ünnepelték az őslakók az új évet, amikor is szokás volt tetőtől talpig megtisztulni, új ruhába öltözni. Arra a kérdésre, hogy miért pont ezeket az ételeket fogyasztják a Gyertyaszentelő ünnepén, a válasz szintén a szokások összeolvadásából adódik: a régi időkben az isteneknek szánt adományok része volt a kukorica, de konkrétan a tamal maga is.
Bonyolult, érdekes világ ez itt!
A blog teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, melynek felhasználása kizárólag engedéllyel lehetséges.
Amennyiben tetszett a cikk, kövess a Facebook-on is!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.