Bacalarban tett kirándulásunk alkalmával kerestük fel Chacchobent (kiejtése: Csakcsoben, jelentése: a színes kukorica helye), a Maja Világban található romvárost. Maja Világnak (Mundo Maya) hívják Mexikó dél-keleti, maja történelemmel átitatott, maják lakta vidékét.
Ez a felfedezőút emlékezetesen indult, ugyanis eltévedtünk. Pontosabban nem tudtuk, hogy létezik egy azonos nevű falu is és mi a GPS-en ezt állítottuk be úticélnak. Ahogy elértük a poros, kavicsos úton araszolva a falut, ahol még a tehenek is furcsán néztek ránk, megkérdeztünk valakit, hogy jó helyen járunk-e. Bebizonyosodott a gyanúnk, mikor az útbaigazítónk, az eltévedt turistáknak járó elnéző mosollyal elmondta, hogy ez a Chacchoben falu, a piramis pedig a főútnak (amiről lefordultunk az alig járható földesútra) a másik oldalán van, még egy-két kilométerrel odébb. Persze, igyekeztünk ezen jól szórakozni, annak ellenére, hogy előző nap is elkeveredtünk egy olyan helyen, ahol még a madár sem járt. Na de végül csak odataláltunk a romvároshoz.
Chacchoben a vadonban terül el mindegy 70 hektáron, hatalmas mahagóni-, cédrus-, kopálfákkal körülölelve. Hozzátéve, hogy rajtunk kívül alig volt látogató, az egész helynek hihetetlen misztikus hangulata volt. Ahogy kanyargott az út itt is, ott is felbukkantak a régészeti leletek. Chacchobent 2002-ben nyitották meg a nagyközönség előtt és a feltárás a mai napig folyik. Az eddig feltárt épületeket két fontosabb területre osztják: a vallási és a civil területekre.
A vallási terület a Gran Basamento, itt van a templom és feltételezések szerint itt folytak a vallási rituálék is, valamint az ikerépületként emlegetett egyforma építmények is itt találhatóak. A Gran Basamento, gyakorlatilag olyan, mint egy hatalmas emelvény, amire fel is lehet mászni, hogy meg tudjuk csodálni a templomot. A civil területnek nevezett rész kisebb-nagyobb épületekből áll, a hétköznapi események itt folyhattak. Úgy tartják, hogy Chacchoben i.e. 200-ban épült és az idők során többször hozzáépítettek, bővítették. Hogy mikor hagyták el a maják pontosan a területet, nem tudni, nagy valószínűség szerint a gyarmatosítok idején, amikor a maják nagy része a mai Belize és Guatemala területére menekült.
Az utakon csavarogva, folyamatosan hallani lehetett a fák között az állatok mozgását, majmok ugráltak egyik fáról a másikra, tukánok repkedtek és valamilyen malacszerű állatkák jártak fel-alá. Az egyik maradandó élményünk az volt, amikor a folyamatosan csacsogó gyerekeinket sikerült meggyőzni, hogy maradjanak egy kicsit csöndben, hátha közel merészkednek a majmok. Egyszer csak arra jöttek páran és kíváncsian méregettek bennünket a magasból.
Érdekességként még annyit elmesélek Chacchoben felfedezésének történetéről, hogy 1942-ben egy maja család költözött oda és itt letelepedve mezőgazdasággal foglalkoztak a romok környékén. Tették ezt nyugodtan addig, amíg 30 évvel később egy a környéken kutató amerikai régész jelentette a mexikói államnak a hely létezését. A család tiszteletbeli őre maradt Chacchobennek egészen 2002-ig, amikor megnyitották a területet a látogatók előtt. A család a romok közelében lakik a mai napig.
A blog teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, melynek felhasználása kizárólag engedéllyel lehetséges.
Amennyiben tetszett a cikk, kövess a Facebook-on is!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.